Lajkó Félix

Lajkó Félix


LISZT FERENC-DÍJAS MAGYAR VILÁGZENEI HEGEDŰMŰVÉSZ ÉS ZENESZERZŐ

Lajkó Félix Topolyán (Vajdaság) született 1974. december 17-én. (Beethoven ugyanezen a napon született 1770-ben.) Zenekedvelő családban nevelkedett, amelynek korábban egyetlen tagja sem választotta a zenélést élet- és szakmai hivatásul.

Első hangszere a citera volt, amellyel tíz éves korában ismerkedett meg. Hegedűt az általános iskola 6. osztályában vett a kezébe először. Az alsófokú zeneiskolát három év alatt végezte el Kishegyesen. A szabadkai zenei középiskola második osztályát otthagyva indult el Budapestre kölcsönkért hegedűvel, ahol a Dresch Quartett tagja lett. Azóta ingázik Budapest és Szabadka között, egyformán képviselve és összekötve az anyaországot és a Vajdaságot.

„A zeném alapját a hangszerem érzékenysége és sokszínűsége adja. Nem játszom semmilyen új stílusú muzsikát, csak járom a magam útját, improvizálok és zenét komponálok. Nem teszek különbséget zenei stílusok és irányzatok között; játszok népzenét, klasszikus muzsikát, rockot, bluest, jazzt és improvizatív dallamokat.”

Sok neves együttessel és egyéniséggel dolgozott. Tagja volt Szabados György együttesének, a Makúznak és Boris Kovač zenekarának, a Ritual Nova-nak. Számos alkalommal fellépett a világhírű japán bhutó táncossal, Min Tanaka-val, a francia Noir Désir zenekarral. Több koncertet adott Alexander Balanescu-val, Boban Markovič rézfúvós roma zenekarával. Több színházi előadáshoz írt zenét. Egyebek közt a Szabadkai Népszínház „Közellenség” című darabjának teljes zenei anyagát szerezte, de az orléans-i Jozef Nadj is rendszeresen kéri fel zenei kíséret komponálására és szolgáltatott már zenei anyagot Bozsik Yvette koreográfiájához is. A jugoszláviai Ljubiša Samardžič „Kerekek” című filmjének teljes zenei anyagát Ő szerezte. Nevéhez fűződik az 1998-as szarajevói kulturális fesztiválnak, a Sarajevska Zima himnuszának megkomponálása. Számos nagyjátékfilmben szerepelt és róla forgatta Jancsó Miklós a „Játssz Félix, játssz!” című kisfilmjét. Írt zenét a Velencei Biennálé „Új Atlantisz felé” című projektjéhez 2000-ben. Főszerepet játszott Mundruczó Kornél „Delta” című filmjében, amelynek zenéjét is ő szerezte és játssza. 2008-ban a Magyar Filmszemlén a legjobb filmzene kategória címet nyerte.

Hegedűjátékával elbűvölte Tokió, Amsterdam, Berlin, Pozsony, Prága, Budapest, Brassó, Belgrád, Szarajevó, Ljubljana, Frankfurt, Lyon, Bordeaux, Velence, Verona, Edinburgh, London, Tallinn, Bécs, New York zeneértő közönségét. Visszatérő vendége a párizsi Théâtre de la Ville színpadának, 2001-ben vendége volt zenekarával Pina Bausch wuppertali fesztiváljának és Ő nyitotta meg 2000-ben a monacói Grimaldi Fórum kulturális és konferencia központot. 2001-ben, a franciaországi Magyar Év egyedüli fellépőjeként játszott az Avignoni Színházi Fesztivál keretén belül a Pápai Palota udvarán. Azóta különféle formációkban járja a világot és bűvöli el hegedű- és citerajátékával a nagyérdeműt. 2006-tól Brasnyó Antal brácsással hol duóban, hol trióban muzsikálnak – a trió bőgőseként Szabó Csobán Gergő csatlakozott hozzájuk, 2010-2014 között a 4 fős szabadkai zenekara is aktív, ahogyan Dresch Mihállyal és Balázs János zongoristával is sokat játszik együtt.

Lajkó Félix sikeres együttműködéseket valósított meg olyan világklasszikusokkal is, mint a tuvai torokénekes csapat a Huun Huur Tu, a tombakon játszó Berlinben élő Mohhamed Reza Mortazavi, a világ egyik legismertebb hegedűsével Roby Lakatossal, vagy a világ egyik legjobb dobosának tartott Jojo Mayerrel.

Zenéjét szimfonikus zenekarra is kiterjesztette, Végtelen Szimfonik címmel mutatta be több magyarországi nagykoncerten, melynek hangszerelését Ott Rezső készítette, szimfonikus partner pedig a Budafoki Dohnányi Zenekar volt Hollerung Gábor vezényletével.

2014 végén, 40. születésnapja apropóján Lajkó Félix Maraton címmel közép-európai turnét valósított meg, minden formációját, zenei projektjét bemutatva. A Maraton a budapesti Müpában ért véget, 2 nap alatt 3 teltházat produkálva; improvizáció nagymesterei, FOLK, Szimfonik címmel.

Megjelent lemezei:

1993 – Dresch Quartett
1995 – Royal Shadows
1996 – Noir Désir (közreműködő)
1997 – Lajkó Félix és Zenekara
1998 – Lajkó Félix-Lőrinszky Attila a Zeneakadémián
1998 – Lajkó Félix és Zenekara (Koncert ’98)
1999 – Srbija: Sounds Global (egy dal a válogatáslemezen)
2000 – Boban Markovič Orkestar (közreműködő)
2001 – Lajkó Félix és Bandája játszik
2002 – Félix
2004 – 7
2008 – Remény
2009 – A Bokorból
2012 – Makovecz Turné
2013 – Mező (citerás lemez)
2014 – Lajkó Félix & Balázs János - Jelszó
2014 – Lajkó Félix – Végtelen Szimfonik
2016 – Lajkó Félix – Most jöttem…(FOLK)
2016 – Lajkó Félix – Neked (gyereklemez, Bartos Erika verseire, rajzaival, ének: Tintér Gabriella)


Alkotói munkásságát 1993-ban a Dresch Quartett-el közösen a Magyar Rádió Emerton Díjával tüntették ki először.

Díjak
1999-ben megkapta a Magyar Művészetért díjat.
2000-ben „Szabadkáért” díjat kapott.
2005-ben a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével tüntették ki.
2014-ben a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Aranyplakettet adományozott számára, míg szülőfaluja Kishegyes; Díszpolgári címet.
2015-ben a Nagybecskereken az Avantgard Hagyománya művész díjat vehette át.
2015 végén a Vajdasági Magyar Művészetért díjban részesült, mely a vajdasági magyarság legkiemelkedőbb művészeti elismerése, melyet a Fórum kiadóház adományoz.
2016 márciusában a pesti Vigadóban vette át a Liszt Díjat*.


* "A Liszt Ferenc Díj a magyar állam által adományozható legmagasabb zenei kitüntetés. Kiemelkedő zenei és előadó-művészeti tevékenység elismerésére adományozható állami kitüntetés”

Jegyvásárlás



JEGYVÁSÁRLÁS
Szemem Fénye Alapítvány

A 2002-ben alapított Szemem Fénye Alapítvány (7634, Pécs, Gém u. 7.) célja, hogy a beteg gyermekek és az őket gondozó családok ne maradjanak egyedül a küzdelmük során. Az Alapítvány működteti a 2010-ben felépített Dóri Házat, Magyarország első gyermekhospice-házát, ahol az érintettek térítésmentes ellátásban részesülnek.

A Szemem Fénye Alapítvány azon próbál segíteni, hogy a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyermekek méltósággal búcsúzhassanak az élettől, a család többi tagja pedig tőlük. A Dóri Ház nem a halál otthona, hanem az élet szentélye. Az Alapítvány munkatársai azért dolgoznak, hogy a haldoklás ne a halálhoz vezető szenvedést jelentse, hanem azt az emberhez méltó élet részévé változtassa.

A gyermekhospice-ház szolgáltatásait 0–24 éves kor közötti, krónikus vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyermekek, fiatal felnőttek és családjaik vehetik igénybe és a legmesszebbmenőkig igazodik a beteg gyermek ápolási és az Őt nevelő család igényeihez. Az Alapítvány azon dolgozik, hogy a legteljesebb lelki, szociális és fizikai támogatást nyújtsa a gyermekeknek és szüleiknek egyaránt, akik a Dóri Házban eltöltött idő alatt szép emlékekkel gazdagodnak.

Kapcsolat

  • info@mvmzenergia.hu